Az MNB legutóbbi bejelentése – az egynapos betét és hitel kamatát is lejjebb hozták, miközben az irányadó 3 hónapos kamatláb változatlan maradt – lényegében egy átmeneti kamatcsökkentéssel ér fel.
Ez a helyzet kb. jövő tavaszig áll fenn, onnan némileg normalizálódhat a helyzet és majd emelkedhetnek a rövid hozamok. A bejelentés mellett korábban a jegybank alelnöke jelezte, hogy a kamatcsökkentések korszaka lezárult, ugyanakkor a piaci várakozásoknál tovább maradhat ilyen alacsony a kamatszint.
A jegybank célja a hosszú hozamok csökkentése, ennek alárendelve kezdte el az MNB az önfinanszírozási programot 2014 tavaszán. Nyáron ráerősítettek erre, amikor a szabályozás és a jegybanki instrumentumok változtatásával rákényszerítették a bankrendszert, hogy államkötvényeket, kincstárjegyeket vegyen. Nyár eleje óta a bankok 800 milliárd forint kötvényt vettek meg, az eredeti előrejelzés alapján még kb. 6-700 milliárdnyi vétel lehet hátra.
Kötvénypiaci hatások
A mostani intézkedések a pár hónappal ezelőtti bejelentéseken túl csavart még egyet, picit még inkább a piacra lökve a bankokat, akik állampapírokat, elsősorban DKJ-ket keresnek. Mindezt akkor jelentették be, amikor az ÁKK közölte, hogy csökkenti a DKJ kibocsátást. Ennek következménye várhatóan az lesz, hogy a bankközi kamatok és így a DKJ hozamok is hozzá fognak tapadni az MNB O/N (overnight) betétének kamatához. Az MNB tegnap ezt csökkentette 0,35%-ról 0,1%-ra, ezért további esés várható a kincstárjegyek hozamában. Mivel az intézkedések további keresletet fognak generálni az állampapírpiacon, ezért várható, hogy a hosszabb futamidőkön is átmenetileg lejjebb jöhetnek a hozamok.
Persze itt komplikálja a képet a külföldiek folyamatos távozása a magyar papírokból, ezért nem feltétlenül kell számítani masszív hozamcsökkenésre, inkább maradhat a mostani szint, maximum kismértékű csökkenést lehet valószínűsíteni.
A magyar állampapírok külföldi kézben lévő állománya (forrás: Bloomberg)
Érdekes kérdés ugyanakkor, hogy hosszabb távon mi lehet a hozamokkal: ebből a szempontból inkább más hatással is számolni kell: a jegybank tegnapi lazítása és a várhatóan tartós alacsony kamatszint miatt nagy a valószínűsége annak, hogy leértékelődési és inflációs várakozások emelkednek, ez pedig jóval nagyobb hatással lesz az 5-10 éves hozamokra, mint az alacsony jegybanki kamat. Emiatt a hozamok emelkedhetnek jövő év második felében.
Forint hatások
A forint tekintetében egyértelműen negatív volt a bejelentés: mivel csökkennek a rövid kamatok, ezért csökken a carry a forinton, a tartósan laza monetáris politika is inkább a forint ellen hat. Ennek ellenére továbbra is nagyon erős fundamentumokat lehet látni a forint mögött: óriási külső mérleg többlet, masszív EU finanszírozás, csökkenő külső eladósodottság, mérséklődő devizakitettség az államadósságban, EU-átlag feletti gazdasági növekedés. Ezeknek megfelelően a forint komoly erőt mutatott az augusztustól tartó fejlődőket érő piaci turbulenciában: a zlotyval és a koronával karöltve leváltak a fejlődőkről és nem vesztettek értékükből a dollárral szemben.
EURHUF napi grafikon (forrás: Bloomberg)
